Studygo.hu

Menü

Vanda - Sydney



Sziasztok! 

Jó néhány hete megérkeztünk már Sydney-be és mostanra jutottunk el odáig, hogy egy kis élménybeszámolót tartsunk Nektek ígéretünkhöz híven! Elnézést kérünk ezért, de hát ahogy Ti is megmondtátok, nagyon könnyű átvenni ezt az ausztrál "ráérünk még" életérzést és azt kell, hogy mondjam, hogy nagyon jól állunk ezen a téren is :).

Szóval azt hiszem kb. négy hete érkeztünk meg a napsütésbe, ami azóta hol előjön hol eltűnik és helyette órákig tartó esőt küld, de szerencsére ezeket a suli időre időzíti nagyrészt, így a hétvégét teljes mértékben a felfedezéseknek szentelhetjük. Az érkezéssel volt egy kis gondunk, ugyanis eltűnt az egyik bőrönd, benne a szívhez közel álló focimezekkel, de szerencsére 1 héttel később megkaptuk. Mondjuk a sztori vicces volt, mert kiderült, hogy másnap megérkezett, de nekünk csak egy héttel később sikerült megtudnunk sőt, tegnap (!) kaptunk egy levelet, hogy regisztrálták a bejelentésünket és értesítenek, ahogy tudnak valamit a bőröndről. Lehet, hogy kapunk egy másik bőröndöt is :). Mindenesetre tényleg nagyon lazák és már mi is kezdjük átvenni ezt a szokást.


A suli elég jó, egyből beraktak a legfelsőbb szintű csoportba, úgyhogy nem tudom mit fogok 4 hónapig ott csinálni, de már intézzük a csoportváltásomat is IELTS meg Cambridge előkészítőkre, úgyhogy ők is elég rugalmasan kezelik a kérdést, Andrisnak pedig elég gyorsan megy a szintlépkedés pedig a nulláról kezdte és nagyon sokat foglalkoznak vele. Vannak mindenféle programok és volt már nemzetek konyhái hét is a suliban, amire sikerült megcsinálnom életem első rakott krumpliját, amelyet fel is faltak 10 percen belül. Felvettük a kapcsolatot Zolival is, akit ajánlottatok, nagyon rendes, elég sokat segít a suliban is. Azt tervezzük, hogy elmegyünk vele motorozni is a közeljövőben, csak kicsit tartósabb jó időt várunk.


A város nagyon király, a felhőkarcolók minden nap szinte rabul ejtenek és a Bondi Beach is olyan, hogy megéri egy órát utazni miatta a házunktól. Még nem jöttünk rá melyik a kedvenc helyünk, szerintem kétnaponta változik.

A szállás is rendben van, nagyon normális velünk mindenki, a lakótársakkal is kezdünk haverkodni és bandázgatni mindenfelé. Dolgozni dolgozunk - bár én még nem fáradtam el a munkakeresésben :) -, Andrist viszont már két hét után felvették egy kávézóba nulla nyelvtudással mosogatni meg gyümölcsleveket facsarni. Szerencsére élvezi, minden héten új Smoothie-kat gyárt nekem és a kajareceptek megvalósításával is megörvendeztet néha esténként. Nem mellesleg pedig gyakorolja az angolt, mert az egyik főnök ausztrál (a másik magyar és a pincércsaj is magyar aki segített neki odakerülni) és megállás nélkül magyaráz neki. Egyetlen baj csak az, hogy hétvégén van a munka mindig, így mikor én még alszom szombaton, ő elmegy dolgozni és kevés dolgot tudunk együtt csinálni. Viszont két hét múlva megyünk Melbourne-be 4 napra kicsit körülnézni és már tervezzük az utolsó két hetünk utazásait is. Mindkettőt nagyon várjuk, de addig még sok dolog vár ránk.


Nem kértétek ugyan ezt így, de igazából nagyon természetes, hogy szeretnénk így a levél végén megköszönni Nektek a sok segítséget és tanácsot, amit adtatok. Nélkületek nem nagyon lennénk itt és köszönjük Krisztinek, hogy tartotta bennem a lelket, amikor 1,5 nap után bepánikoltam, hogy biztos nem kapunk vízumot :). Szerencsére kaptunk és ez igazán nem rajtunk múlt, hanem Rajtatok, ezért nagyon hálásak vagyunk és reméljük a következő (mert lesz!) utunknál is számíthatunk Rátok!

Vanda