Konyhakultúra

Az étkezés szeretete, gyakorisága és igényessége szingapúri nemzeti vonás. Konyhájuk olcsó, változatos és higiénikus.
Az asztalfoglalás felkapottabb helyeken és időszakokban, főként hétvégenként szükséges.
Az ebéd 12-12.30, a vacsora 19 óra körül szokásos. Társaságban az ázsiai ételeket közösen illik megrendelni és elfogyasztani is. A kínai evőpálcikák helyett a gyakorlatlan vendég használhatja a porcelánkanalat, amelyet a bal kézben illik fogni; késsel csak a nyugati éttermekben találkozhatunk.
Étkezéshez leggyakrabban teát fogyasztanak mind a kínaiak, mind a malájok vagy az indiaiak; de kiváló hűsítő a cukornádlé, a kókuszlé és az árpalé is.
Szingapúrban az édesség is zölségekből és gyümölcsökből készül és nem vajból vagy tejszínhabból áll.

A teljes ázsiai és nyugati választékot felvonultató szingapúri konyhaművészetből a kínai a legváltozatosabb. A klasszikus kínai étkezés a kerek, forgólapos asztal körül történik, ahol tucatnyi fogásból álló menüsort szolgálnak fel. A menüt úgy állítják össze, hogy egyensúlyban legyenek a jin (hűtő hatású ételek: zöldségek, gyümölcsök, levesek), illetve a jang (fűtő hatású ételek:hús- és keményítő tartalmú fogások). Ez az ünnepi, hivatalos, alkalmi és üzleti vendégseregek étkeztetésének gyakorlatias formája.
Ennél egyszerűbb étkeztetés történik a kisvendéglőkben, ahol étlapról rendelhetnek, itt ételenként kis, közepes és nagy adagok rendelhetők.
A legolcsóbb éttermekben, a hawkerkonyhák esetében személyesen, olyakor önkiszolgáló módon, egytálrendszerben történik a rendelés.
A kínai konyha fő fűszere a csili és a fokhagyma. A tésztafélék vagy búza- vagy rizslisztből készülnek.
Szingapúri kínai étteremben kóstolhatunk igazi ínyencségeket, mint cápauszony levest, pekingi kacsát, teknősbéka levest, krokodilhúst.

Indiai konyha

Háromféle india konyha is fellelhető Szingapúrban: a dél-indiai, a mozlim és az észak-indiai.
A tamil túlsúly miatt a dél-indiai konyha terjedt el a legjobban, ami főleg vegetáriánus ételekből tevődik össze, jóval fűszeresebb a többinél, növényi olajat használ és több rizst. Jellemző alapanyaga a kókusztej és a jughurt.
Hagyományos éttermekben banánlevélről, jobb kézzel fogyasztják az ételt. Legkedveltebb mártásuk a curry, amely fűszerek és zöldségek sokaságából készül, s amit hallal, csirkével és báránnyal fogyasztanak. Kétféle rizst esznek: sárgát és fehéret; előbbit fűszerekkel és kesudióval főzik és önmagában is nagyon ízletes, míg az utóbbit inkább currymártásokkal kínálják.
A borzasztóan erős indiai ételekhez a lasszi joghurtital isszák, hiszen a fűszerezés mellé az ember nem is nagyon kívánja sem a bort, sem a sört.

Maláj konyha

A maláj konyha változatosságát, különleges ételeinek jellegzetességét a kókusztejnek, a citromfűnek, a csilinek és a belacsannak, vagyis a rákpasztának köszönheti. A rákpaszta erős ízű fűszer, sózott, befőzött, szárított garnélából készül. A sópótló halszószt apró tengeri rákokból és halakból állítják elő.
A maláj konyha a legfűszeresebb, ami egészséges a trópusokon: a fűszerek segítik az izzadást, hűtik a testet, így hamarabb megszabadulhatunk a toxinoktól. Az ételek általában rizsalapúak, de nem hiányoznak a tészták sem; egyedül a sertéshús tiltott az iszlám vallás miatt.