Földrajza

Domborzati szempontból a következő nagytájai vannak:

Az Alpok olaszországi vonulata két részből áll: Nyugati- és Keleti-Alpok. Előbbinek a láncai a francia határnál kezdődnek, legmagasabb csúcsai az olasz-francia és az olasz-svájci határ szélén találhatók: Mont Blanc (4807 m), Cervino (4478 m) és a Monte Rosa (4633 m).

A Keleti-Alpok legszebb vonulatai a Dolomitok lánca (legmagasabb pontja 3342 m). Az Alpok déli lábánál ún. gleccsertavak fekszenek, mint a Garda-tó, a Comói-tó és a Luganói-tó.

A Pó-alföld Olaszország legtermékenyebb, gondosan megművelt területe, az ország éléstára.

Az Appenninek tulajdonképpen a Nyugati-Alpok folytatása, hossza 1000 km. Ez a legfiatalabb gyűrthegység Európában, legmagasabb csúcsa a Gran Sasso d’Italia (2914 m). Vulkánjainak egy része még ma is aktív, mit pl. a Vezúv, az Etna és a Stromboli.

Szicília: nemcsak a Földközi-tenger legnagyobb szigete, hanem Olaszország közigazgatásilag legkiterjedtebb régiója, területe 25 700 km².

Szardínia: Földközi-tenger második legnagyobb szigete, különleges autonómiával bíró terület.

Folyói:

Az ország számos kis folyóval rendelkezik. Leghosszabb folyója a Pó (652 km) és az Adige (410 km). Az itáliai folyók többsége sekély, nyaranta medrük kiszárad, így hajózásra vagy ipari célokra nem alkalmasak.