Studygo.hu

Menü

Marcsi - Gold Coast



Már régóta éreztem hogy külföldön szeretnék élni. 


Erre 2008 ban volt lehetőségem, a Studygo segítségével.


Körülbelül 2 hónap alatt mindent elintéztünk. Pozitív hozzáállásuk és kedvességük mindent megkönnyített, mivel valljuk be, hogy a sok papírmunka, intézni- és felmutatni való igencsak stresszes. A kezdetek óta eltelt már több év és a nővérem szintén elkezdte a vízumügyintézést ugyancsak a StudyGo-val, hiszen náluk jobbat nehezen talált volna, amiben megerősítettek az azóta folyamatosan érkező diákok akik időközben már megkapták a vízumukat ugyancsak a StudyGo segítségével.


Ausztráliába érkezésem első állomása Brisbane a Shafston College, majd szintén az iskola Gold Coast-i campusán folytatva a tanulmányaimat már itt élek 3 éve.


Gold Coast igazából egy üdülő város (egy órára Brisbanetől) ahol mindenfelől a természet vesz körül. Egyik oldalról a csodás tengerpart, a másikról a mesebeli esőerdők, a kettő között pedig vannak a felhőkarcolók, kicsi kertvárosokkal körítve.


Gold Coast nekem maga a Paradicsom!!!!.


Az elmúlt évek tapasztalatai alapján azt gondolom, hogy attól mert az ember egy remek országban él, -nevezetesen Ausztráliában,- még sokszor lehet magányos, boldogtalan, elégedetlen, sőt még depressziós is!


Ausztrália nem gyógyír minden bajunkra, inkább úgy fogalmaznék, hogy gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítmény. A harmóniát először magadban kell megtalálnod, és ehhez kiváló helyszín Ausztrália, de ha erre önmagadban képtelen vagy, akkor hiába jössz ide, nem gyógyít meg minden sebet! Ha azonban elszánt vagy, kitartó és következetes, akkor itt bármit elérhetsz. Hosszú út vár Rád a végső célig, de itt minden segítséget megtalálsz a boldoguláshoz. Akár gazdagon érkezel, akár szegényen.


Nézzük az abszolút tényeket:


1. Fizetés és az albérlet.

Itt minden hetekre van lebontva, hetente kapunk fizetést és fizetünk albérletet is. A fizetés itt GC-on körülbelül hetente olyan 6-700 dollár, 15-20 dolláros alapórabérrel számolva. Az albérlet pedig 100 dollártól a csillagos ég. 100 dollárért az ember megossza a szobát valakivel és valószínűleg legalább 3-4 ember él egy lakásban. Ez szobánként két embert, lakásonként közös fürdőt és konyhát jelent. Saját szobánk már 130 dollártól lehet, ha pedig a párunkkal vagy barátunkkal szeretnénk kivenni egy lakást akkor pedig olyan 230 dollártól talalunk kellemes kis helyeket. Az egyetlen dolog ami húzós az a kaució, ami a heti bérnek a nem ritkán a négyszerese is lehet. Szóval egy 230 dolláros lakás esetén 920 dollár. Ami jó hír és otthon elég szokatlan, hogy itt a legtöbb lakóparkhoz, legyen az sorházjellegű, vagy az otthon megszokott klasszikus több emeletesek, mindig van medence és edzőterem, grillsütő/barbeque sütő, így rendszeresek a baráti összejövetelek, amire itt mindig van alkalom.


2. Munka

Szerintem mindig van. Természetesen nem mindig azt csinálhatjuk az elején, amit igazán szeretnénk, de azt gondolom a cél érdekében ráérünk válogatni később. A legnehezebb annak, aki egyedül érkezik, és egyedül rá nehezedik az a feladat, hogy előteremtse a szükséges anyagiakat és mellette iskolába járjon, tanuljon, vizsgázzon. Én is így érkeztem és még így is, hogy az iskolához való alkalmazkodás megnehezítette a dolgomat, nem beszéltem angolul rendesen, a legtöbb idő ameddig munkanélküli voltam az 4 hónap volt.


3. Bevándorlás:

Azoknak, akik még nem döntöttek üzenem, hogy a környezetemben élők közül nem ismerek olyat, aki ezt a lépést megbánta volna. Vannak köztük egyedülállóak, házaspárok és gyerekes családok is. Az eleje mindenkinek kivétel nélkül nagyon nehéz. Pesrze mindenkinek másképp. Van akinek az anyagiak miatt erősen korlátozva vannak a lehetőségei, van akinek a gyerekek jelentenek akadályt egy jó munkahelyhez, van akinek erős honvágy nehezíti meg a hétköznapokat, de a cél érdekében érdemes végigcsinálni a próbatételt.


Ez az ország olyat tud adni mindenkinek, gyereknek és felnőttnek egyaránt, amire otthon hosszú évekig nem valószínű, hogy számíthatunk.


Itt mindenki mosolyog, jókedvű és tele van nyugalommal.


4. Csalódásokról:

Ha már a csalódásokról is lehet írni akkor talán azt említeném meg hogy angolul tudni Magyarországon és itt, teljesen mást jelent. Én otthon 4 hónapot tanultam intenzív angolt napi 5 órában. A nyelvtan nagyon jól ment, egyre feljebb és feljebb kerültem a csoportokban. Amikor kiérkeztem, megszólalni sem mertem, ami valószínűleg azért volt, mert otthon az angol órákon végig magyarul fordítgattunk, amire szerintem nincs szükség. Szerencsére itt a Shafstonban fél év alatt sikerült szépen elsajátítanom a nyelvet, Természetesen ehhez kellett némi önszorgalom is, sok átgügyögött társasági este, valamint egy kis tv-t se árt nézni, (ami nekem kész gyötrelem volt, mivel nem vagyok egy nagy tv rajongó,) de különösen sokat segített a hallás utáni értésben, valamint a helyi szokásokban és a szlengben...


Őrült sokat tudnék írni mindenről, ami az elmúlt évek alatt csak velem történt itt. Jót is rosszat is. És akkor nem említem meg azokat az embereket, akikkel azóta ismerkedtem meg, mióta kint vagyok és hasonló cipőben jártak. Senkit nem áltatnék! Aki belevág készüljön fel élete egyik legnehezebb és egyben legszebb élményére. Dobja félre mindenki a sztereotípiákat, a sok mendemondát, a pletykákat, és főleg a „jóakaró” ismerősök tanácsait. Úgyis mindenkinek más lesz minden, mint ahogy elképzelte otthon, de megéri! Ausztrál állampolgár lesz!


Én mindenkit csak biztatni tudok, ha én meg tudtam csinálni, bárki meg tudja majd, hiszen ki hinne bennünk ha mi nem hiszünk önmagunkban.


Köszönöm a StudyGo-s lányoknak is még egyszer.


Puszi, Marcsi