Transmenu powered by JoomlArt.com - Mambo Joomla Professional Templates Club

Az észak-amerikai kontinens északi felén fekvő Kanada a világ második legnagyobb területű országa. Az ország több mint 70%-a lakatlan. Területének 54%-a erdő, 7.5%-a vízfelület. A legtöbb utazónak Kanada rendkívül változatos tájairól nevezetes: kősivatagok, tundra, erdők, gleccserek, gabonaföldek, síkságok. Kanadában összesen 37 nemzeti park és 129 nemzeti történeti park található, amelyek közül 12 az Unesco Világörökségek listáján is szerepel.

Társadalom

Kanada első lakói indiánok és eszkimók voltak. Kr. u. 1000 körül viking hajósok érkeztek Kanada keleti partjaira, majd a XVI. században angol és francia hajósok fedezték fel ezt a vidéket. Az ország lakosságát ma többféle nép és népcsoport alkotja. A két legnagyobb a brit (35%) és a francia (25%). A kanadaiak 20%-a európai országokból származik – köztük elég sok a magyar – 10%-a ázsiai eredetű. Az őslakosok (indiánok, inuitok, meszticek) száma a népesség 3.5 %-a. A lakosok 90%-a az Egyesült Államok határától számított 160 km-es sávban él. Az ország hivatalos nyelve az angol és a francia, mindkét nyelvet egyenrangúan elismerik.

A bevándorlók nemcsak változatos etnikai, hanem különböző kulturális csoportokat is alkotnak. A kanadai kormányzat ezért 1971-ben meghirdette a multikulturális politikát, ami azt jelenti, hogy mindegyik népcsoport hozzájárul Kanada kultúrájához, ezért nincs hivatalos kultúra.

Politika

Kanada szövetségi állam, államformája alkotmányos monarchia. A nemzeti ünnep július 1-én van, az 1867-es Függetlenségi Nyilatkozat évfordulóját ünnepelik, amikor Kanada önálló domínium rangjára emelkedett. Az ország tagja a Brit Nemzetközösségnek, 10 szövetségi tartományra (Alberta, Brit Columbia, Manitoba, Új-Brunswick, Újfundland, Új-Skócia, Ontario, Prince Edward Sziget, Québec, Saskatchewan) és 2 szövetségi területre tagolódik. Az állam feje, a Kanada Királynője cím birtokosa II. Erzsébet, aki egyben az Egyesült Királyság uralkodója is. Őt a kormányzó képviseli. Mindkettő hatalma névleges, a legtöbb kérdésben a miniszterelnök javaslatára döntenek.

Kanada fejlett piacgazdasággal és magas életszínvonallal büszkélkedhet. A második világháború után indult fejlődésnek a gyáripar, a bányászat és a szolgáltatói szektor, s kezdett az addig alapvetően agrárközpontú ország ipari hatalommá válni. Hatalmas földgázkészletei vannak a keleti parton.

Sport, művészet, kultúra

A kanadai kultúra népessége összetételéből adódóan meglehetősen sokszínű. A kanadaiak szerint országuk kultúrája az egyes népcsoportok egymás mellett éléséről, s az általuk létrehozott kulturális mozaikról szól. Művészetében leginkább az angol és francia örökség érezhető, de az őslakosok is hagytak ránk művészeti értékeket. Ők szobraikról, fafaragásos szerszámaikról, totemoszlopaikról, sziklarajzaikról híresültek el.

A kanadaiak lelkes sportrajongók, és a legtöbb városban egész évben vannak különböző sportesemények. A hivatalos nemzeti sport a lacrosse, amely eredetileg indiánok által űzött labdajáték, kedvenc sportáguk mégis a jégkorong. Nagy tömegeket vonz a kosárlabda, a kanadai futball és a baseball. Ezen kívül még a golf, autósport és tenisz örvend népszerűségnek. A lakosok többsége maga is rendszeresen sportol.

A szabadidő eltöltésére számtalan program kínálkozik a síeléstől, a hegymászástól, a gyalogtúrázástól, a kerékpározástól kezdve a kenuzásig. A legfőbb síközpontok Ontarióban, Quebecben, Albertában, illetve Whistler környékén, British Columbiában találhatók. Kanada eddig kétszer adott otthont olimpiai játékoknak: Montreal, 1976 – nyári játékok és Calgary, 1988 – téli játékok, illetve Vancouver elnyerte a 2010-es téli játékok rendezési jogát.

Növény- és állatvilág

Kanadát egy óriási nemzeti parkhoz lehetne hasonlítani. Az ország nagy részét hegyek, erdők, tavak, folyók, síkságok, és pici sivatagok borítják. Nyugati felén húzódik a Sziklás hegység, keleti oldalán található az ország legismertebb turistacsalogató látnivalója, a Niagara vízesés. Növényvilága területei változását követi: az erdős tundra nyír- és égerfái, a tajga tűlevelűi, a vegyes lombú erdők változatos fái, a prérik fűféléi remekül megélnek egymás mellet.

Az állatvilág hasonlóan sokszínű, bár akad néhány jellegzetes állat az országban: a prérin élő, szabadon legelésző bölények, északon a rénszarvas, a sarki medve, a sarki róka. Az európai házi állatok a középső és déli részeken mindenütt otthonosak. A folyók és tavak halakban igen gazdagok.

Időjárás

Kanada területe a mérsékelt és hideg övezetben található. Az ország déli részének időjárása hasonló Magyarországéhoz, csak valamelyest szélsőségesebb. Nyáron az átlagos hőmérséklet +30 fok, míg télen -15 fok körül van. Nyáron a "humidity" faktor (a hatalmas tavak okozta magas páratartalom) miatt a +30 fok néha +40 foknak érződik és télen a "windchill" faktor (nagyon erős, hideg szél okozta érzés) miatt a valós hőmérséklet sokszor 10 fokkal hidegebbnek érződik.