Studygo.hu

Menü

Választott ország: Spanyolország

Spanyolország



Spanyolország vagy hivatalosan a Spanyol Királyság az Ibériai-félsziget legnagyobb független állama.


Északon a Vizcayai-öböl, nyugaton az Atlanti-óceán, délen és keleten a Földközi-tenger határolja. Szárazföldi szomszédai: Portugália, Franciaország, Andorra, Gibraltár és Marokkó. Fővárosa Madrid.


Spanyolország területén több nép is letelepedett, így a kelták, rómaiak, vizigótok, mórok és az ibériaiak. 1492-ben Kolombusz Kristóf elérte az Újvilágot és megalapította a Spanyol Birodalmat. Ezzel Spanyolország vált a világ egyik legerősebb államává, de a háborúk és más belső gondok csakhamar lesüllyesztették az országot.


A XX. század közepén Francisco Franco alakított ki diktatúrát Spanyolországban és csak 1978-ban lett demokratikus állam.


Az ország 1986-ban belépett az Európai Unióba, azóta pedig az ország valósággal gazdasági és kulturális reneszánszát éli. Tagja a NATO-nak és az ENSZ-nek is.


A spanyol közigazgatás háromszintű, az állam 17 autonóm közösségre, 50 tartományra és megközelítőleg 8000 községre osztható. Az autonóm közösségek és városok mindegyike saját törvényekkel és több-kevesebb önállósággal kormányozhatja magát.


Ma a spanyol államnak 45 millió lakosa van, ebből 40 millió a spanyol állampolgár, a fennmaradó népesség főleg katalánokból, latin-amerikaiakból, románokból áll, de élnek itt szép számmal britek, németek, olaszok, bolgárok és kínaiak is.


Földrajzi adottságai

Területének nagy részét hegységek és fennsíkok borítják, így az ország átlagos tengerszint feletti magassága 600 méter fölött van. Területének majdnem 10 %-a természetvédelmi terület.

Geológiai szempontból a spanyol hont három nagy egységre lehet osztani:

Központi részén a Mezeta felföldje helyezkedik el, 200 000 km²-rel.

Belső peremhegységek vidéke: vonulatait az Ibériai-hegység, valamint az Asztúriai-hegység alkotja.

Külső peremhegységek vidéke: Kantábriai-hegység, Galíciai-hegység, Katalóniai-hegység és az Andalúziai-lánchegység ormai emelkednek.

Spanyolországban 1800 folyam és forrás van, mely folyók csak kis vízmennyiséget szállítanak, sőt, olykor ki is száradnak. A nagy folyók a magasabb hegységekben erednek, majd a Földközi-tengerbe vagy az Atlanti-óceánba ömlenek. Jelentős spanyol folyónak számít az Ebro, a Duero, a Miño, a Tajo, a Guadiana és a Guadalquivir, melynek termékeny völgye van. A spanyol föld legnagyobb gátja a főváros-közeli El Atazar gát.


Éghajlat

Spanyolország klímája négy típusba csoportosítható:

  • kontinentális: hideg, havas tél és forró nyár;
  • mediterrán: esős tavaszok, őszök és mérsékelt melegű nyarak követik egymást;
  • óceáni: a tél csapadékos, a nyár pedig hűvös, főleg az atlanti-partvonal mentén;
  • szubtrópusi: a Kanári-szigetekre jellemző éghajlat, a hőmérséklet egész évben a 20C˚ körül alakul.


Állat- és növényvilág

Mivel mediterrán flóraterülethez tartozik, kevés erdős területe van. Jellemző növényei a magyaltölgy, paratölgy, az agavé, indiai füge, eukaliptusz, mirtusz, citrom és narancs.

Európában csak itt honos a dögkeselyű, vadmacska, cibetmacska, kaméleon. Védett állata a kőszáli kecske, a muflon és a mérgeskígyó.


Vallás

Annak ellenére, hogy a spanyol alkotmány szerint az országnak nincsen hivatalos vallása, a spanyolok közel 76%-a katolikusnak mondja magát, a fennmaradó 20% viszont ateista.

A bevándorlók miatt nagyjából 1 millió fő gyakorolja az iszlám hitet, így a katolikus után ez a másik jelentős vallás Spanyolországban.


Nyelv

Összesen öt különböző nyelvet és két dialektust (asztúriai és aragóniai) beszélnek. A hivatalos államnyelv a kasztíliai spanyol, emellett a katalán, a baszk és a galíciai nyelvek hivatalosak a saját autonóm közösségeikben. Az ötödik nyelv az okcitán, amely a katalán rokona, s melyet a Pireneusok völgyében beszélnek.


Gazdasága

Spanyolország egyike Európa legnagyobb gazdaságainak: a 8. helyet foglalja el, igazi agrárország.

A mezőgazdaság fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében: külterjes, öntözés nélküli gazdálkodást folytatnak a campo secano-n (száraz föld), legfőbb terményei a hüvelyesek, az árpa és a búza. A campo regadío-n belterjes, öntözéses gazdálkodású területén citrusfélék, gabona, olajbogyó, szőlő- és zöldségfélék teremnek.

Az olíva termesztésében Spanyolország a világon az első, megközelítőleg egymillió tonna évi terméssel.


Állattenyésztése nem számottevő, sertést, juhot és selyemhernyót tenyésztenek. Jelentős viszont a halászata, legfontosabb központok az Atlanti-óceán partja Galíciánál és a Kanári-szigetek. Főként tonhal, szardínia, tintahal, kagyló, makréla és szardella a spanyol halászok zsákmánya.


Spanyolország nyersanyagokban igen gazdag: szén, vasérc, réz, urán, kőolaj és higany alkotja fő exportját.


Idegenforgalom

Jelentős bevételi forrás az idegenforgalom: nagy vonzereje tengerpartjában és sokszínű kultúrájában rejlik. Fő idegenforgalmi központjai: Costa del Sol, Costa Brava, a Kanári-szigetek és a Baleári-szigetek.