Studygo.hu

Menü

Választott ország: Kína

Kína



A Kínai Népköztársaság a világ egyik, és Kelet-Ázsia legnagyobb országa a maga 9,6 millió km²-es területével.

A Föld lakosságának több mint 20 %-a él az országban, mely 14 további országgal határos, s amely 20 000 km-es partszakasszal kapcsolódik a Csendes-óceánhoz.

Fővárosa Peking (Beijing), 14 milliós lakosú autonóm, tartományi rangú város.


Az országot szélsőséges domborzati viszonyok jellemzik: 65%-a magasföld (itt található a világ legmagasabb hegycsúcsa, a Mount Everest 8848 m-rel). Minden folyója a mélyebb fekvésú keleti területek felé folyik, melyek intenzív művelésű földeket táplálnak. A világ harmadik leghosszabb folyóját is Kínában találjuk, ez a 6380 km-es Jangce, de nem elhanyagolható méretű a Sárga-folyó sem.


Nyelv


Kína hivatalos nyelve a putonghua (jelentése: köznyelv), ami a pekingi dialektuson alapszik, s amit külföldön mandarin kínaiként ismernek. A putonghua nem kötődik egy régióhoz sem, inkább közvetítő a különböző nyelvjárások között. Nyelvük ún. zenei hangsúlyokat használ, ami sajnos egy külföldi számára nehezen sajátítható el. Közel 3000 írásjegy ismerete szükséges ahhoz, hogy újságot tudjunk olvasni, de egy műveltnek számító kínai több mint 5000 írásjegyet ismer.


Domborzat és élővilág


Nyugat-Kínát óriási, száraz fennsíkok, hegységek és sivatagos vidékek jellemzik. Ezek a területek nemigen alkalmasak földművelésre, ritkán is lakottak, szinte csak a körülményekhez alkalmazkodó állatok élnek meg. A Tibeti-fennsíkon honosodott meg a nabur, a hópárduc és leghíresebb virága, a tibeti mák. A nyugati hegyvidéken él a rézus majom és az ezüstfácán. A sivatagos területek a baktriai teve és a gazella hazája; a bambuszerdőkben pedig az aranyfácánon kívül Kína legkülönlegesebb állata, az óriáspanda él.

Kelet-Kína: bár az alacsonyabban fekvő területek nagy részén gazdálkodás folyik, marad bőven hely a vadvilág életterének. A termékeny alföldeken - ahol rizst termesztenek – él a vízibivaly és a hosszúfarkú gébics. A mocsaras vidéken honos a cserepes teknőc és a mandarinkacsa; az erdőségek jellemző állata pedig a feketemedve és a szarka.


Vallás


A kínai vallás és filozófia három tradícionális irányzata a konfucianizmus, a taoizmus és a buddhizmus – a három tanítás megfér egymással, sokszor akár egy templomon belül is.


A kunfucianizmus a közösségi, társadalmilag felelős ént képviseli (erkölcsi kapcsolatok: szülő-gyermek, uralkodó-alattvaló, báty-öcs, férj-feleség, barát-barát);

A taoizmus a személyesebb és nyitottabb oldalt képviseli: a dolgok viszonylagosságát hirdeti (yin és yang dualizmusa, valamint a qi-energia),

ImageA buddhizmus spirituális és a másvilágra összpontosít, szemben a kínai pragmatizmussal.


Éghajlat


Kína (hatalmas területe miatt) számos éghajlati övbe beleesik, ezért szinte minden szélsőséget megtapasztalhatnak az itt élők. A délnyugati partvidéken szubtrópusi (nedves nyár, enyhe tél) az éghajlat, a hegyvidékes területeket hűvös nyarak és hosszú, száraz telek jellemezik, az északi és az északkeletei szibériai vidékeken kevés csapadék esik, míg az ország déli és keleti területei ennél sokkal esősebbek.


Kínai találmányok


Mára az egész világon elterjedtek az ősi kínai eredetű tárgyak, így a nyomtatott könyv, a selyem, a porcelán, az esernyő és –nem meglepő módon- a papírsárkány. Szintén a kínaiak leleményességét dícséri a puskapor, valamint a mágneses iránytű is