Japán

Japánt négy nagyobb sziget (Honsú, Hokkaido, Kjúsú és Sikoku) és több ezer apróbb sziget alkotja, mely szigetvilág 3000 km hosszan kanyarog az orosz fennhatóság alatt álló Szahalin-sziget és Tajvan közt. Az ázsiai kontinenstől keletre, a Csendes-óceán északnyugati részén található. Japánnak 127 millió lakosa van, melynek többsége a főváros, Tokió és Kjúsú közötti csendes-óceáni partszakaszon él.

Az ország nagy részét hegyek borítják, a síkságokat és a partvidéket a városok foglalják el. Japánt az ellentmondások országának tartják: egymás mellett él a hagyományos japán és a nyugati kultúra. Bárhol is járjunk, mindenütt a Kelet és a Nyugat egymásba olvadását tapasztalhatjuk.

Társadalom, értékek, hitek

A II. világháború után eltörölték az öröklődő címeket, az uralkodó dinasztia tagjai ma már közrendűekkel is házasodnak. Az osztály-hovatartozást az iskolázottság és a munkahelyi beosztás határozza meg.

A japánok békítő, politeista vallásban hisznek: a hitük jó eszköz arra, hogy az istenektől jó iskolai vizsgát, üzleti sikereket vagy akár könnyű szülést kérjenek. Egy japán otthonban sokszor buddhista és sintoista oltár is van. A sintoizmus („istenek útja”) szerint az istenségek mindenütt ott vannak, élőben és tárgyban egyaránt. A kamiknak több ezer domboldali vagy út mentén felállított szentélyben hódolnak.

Az indiai alapítású buddhizmus Kínán és Koreán keresztül érkezett Japánba a VI. században, kozmológiai hitvilága és erkölcsisége mélyen áthatja a japán életet, elsősorban a zen buddhizmusban hangsúlyozott mentális kontroll.

A konfucionizmust pedig sokan Japán harmadik vallásának tartják: ám inkább etikai kódexként, társadalomszervező erőként van hatással a japán gondolkodásra, mint vallásként.

Tradícionálisan a nők többségének a gyermeknevelés számít élete céljának, a férfi szerepe pedig a vállalati hierarchiában való előbbrejutás. Ezen elavult tradíciók miatt keresik a fiatalok egyre inkább a csoportjukon kívüli kapcsolatokat; s a huszonéves párok már szívesen élnek külön a szüleiktől. Szintén a változást jelzi a válások egyre növekvő száma, s hogy a nők inkább a szingli életmódot választják.

Japán kertek

A japán kertek a sintó szentélyek körül alakultak ki: a sintoista természetszeretet és a paradicsom buddhista eszményképe volt rá befolyással. Nagyjából négy részre lehet osztani: paradicsomi kertek, száraz kő kertek, sétáló kertek és a teakertek; ezek számos elemükben és filozófiájukban hasonlóak. A közös cél a mikrokozmosz megteremtése, miniatűr vizeket, köveket és kavicsokat alkalmazva, megteremtve ezáltal a világ kicsinyített mását.

Gondosan figyelnek a fák és a bokrok egyensúlyára, ami lényeges a harmonikus kertek kialakításában.

A hagyományos japán színház

Ma a hagyományos japán színház négy válfaja él Japánban: a nó, a kjógen, a kabuki és a bunraku. A sintó gyökerekkel rendelkezó nót az 1300-as években mutatták be. A földesurak támogatását élvező nó egyre rituálisabb és szertartásosabb lett az évek folyamán, bohózati elemei mindinkább kiszorultak: ebből lett a kjógen.

A XVII. században a polgári közönség szórakoztatóbb drámákat igényelt: ekkor alakult meg Kiotóban a kabuki. A bunraku, a kifinomult bábszínház is általános népszerűségre törekszik.

A hagyományos japán viselet

A Japánok többsége ma már nyugati öltözéket visel, de nem ritkaság, ha szembetalálkozunk az utcán kimonóba öltözött nőkkel, vagy jukatát viselő férfival. A kimonó testre tekert női vagy férfi viselet (selyemből vagy pamutból), többnyire hivatalos eseményeken öltik magukra. Mindig a bal oldalt hajtják a jobb oldalra, fordítva csak halottaikat öltöztetik.

Hivatalos ünnepek

• Újév napja: január 1.
• A nagykorúság (20. életév) betöltésének napja: január 15.
• Nemzetalapítás napja: február 11.
• Tavaszi napéjegyenlőség: március 21.
• Növények napja: április 29.
• Az alkotmány emléknapja: május 3.
• Gyermeknap: május 5.
• A tenger napja: július 20.
• Az idősek tiszteletének napja: szeptember 15.
• Őszi napéjegyenlőség: szeptember 23.
• Az egészség és a sport napja: október 10.
• A kultúra napja: november 3.
• A munkáért való hálaadás napja: november 23.
• A császár születésnapja: december 23.

Éghajlat

Japán éghajlati viszonyai a hosszúsági körök szerint változnak. Az ország nagy része meleg mérsékelt övi csapadékos terület, a hegyekben egész évben hűvösebb van ennél.

Júniusban és júliusban többnyire sok eső hull. A csendes-óceáni partvidék szeptemberben esős és sok tájfun van, télen pedig sok a napsütés. Ezzel szemben a Japán-tenger partján a tél esős és havas.